Health Psychology Paradigm shift in the Hungarian Rehabilitation Psychology and Clinical Special Education
Keywords:
rehabilitation psychology, health psychology, clinical special education, multidisciplinary team, resilience, social supportAbstract
Aim: The aim of this study is to provide readers with insights into the paradigm shift that has occurred and is still ongoing in the field of clinical psychology in Hungary over the past 20 years, particularly in relation to rehabilitation.
Methods: This study is a theoretical overview that offers a new perspective on the relationship between rehabilitation psychology, health psychology and clinical special education. It processes and compares Hungarian-language studies of the past 20 years with some recent English-language studies.
Results: I do not aim to achieve this by describing methods or empirical research but by using examples and insights from practice, primarily from key clinical areas where special educators are involved in rehabilitation teams.
Conclusion: This text demonstrates how current factors can shape professional diversity in the field of clinical rehabilitation, and how the long-discussed issue of multidisciplinarity and interdisciplinarity, have become more prominent. These changes, resulting from the paradigm shift, also significantly affect the work of special educators within clinical teams.
Downloads
Metrics
References
Antus, E. (2010). Post-stroke depresszió. In Gy. Kiss, E. & Polyák, L. (Eds.). Egészségrehabilitációs Füzetek I. A krónikus betegséggel élők orvosi, pszichológiai és társadalmi rehabilitációja (pp. 45-56). Magyar ILCO Szövetség.
Bechtold, K.T., Mikesell, J.W. (2025). Decision-making capacity in rehabilitation psychology practice: Historical, contemporary, and future perspectives. Rehabilitation Psychology, https://doi.org/10.1037/rep0000604 DOI: https://doi.org/10.1037/rep0000604
Bonanno, G.A. (2004). Loss, Trauma and Human Resilience: Have We Underestimated the Human Capacity to Thrive After Extremely Aversive Events? American Psychologist, 59(1), 20-28. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/0003-066X.59.1.20 DOI: https://doi.org/10.1037/0003-066X.59.1.20
Björkroth, S.A., Lengyel, A., Axelin, A.M., Lehtonen, L. (2019). A Szülőkkel szoros együttműködésb
en képzési program bemutatása, hatásvizsgálata, adaptációja. In Varga, K. & Andrek, A. (Eds.). A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében. Medicina Kiadó.
The British Psychological Society (2025). Health psychology in primary care and community settings. https://bps.org.uk
Campbell-Sills, L., Cohan, S.L., Stein, M.B. (2006). Relationship of resilience to personality, coping, and psychiatric, symptoms in young adults. Behavior Research and Therapy, 44(4), 585-599. https://doi.org/10.1016/j.brat.2005.05.001 DOI: https://doi.org/10.1016/j.brat.2005.05.001
Chambers, S.K., Girgis, A., Occhipinti, S., Hutchison, S., Turner, J., McDowell, M., Mihalopoulos, C., Dunn, J.C. (2014). A randomized trial comparing two low-intensity psychological interventions for distressed patients with cancer and their caregivers. Oncology Nursing Forum, 41(4), 256-266. https://doi.org/10.1188/14.onf DOI: https://doi.org/10.1188/14.ONF.E256-E266
Csabai, M., Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina Kiadó.
Csíkszentmihályi, M. (2004). Az autotelikus személyiség. In Pléh, Cs. & Boross, O. (Eds.). Bevezetés a pszichológiai tanulmányokba. Osiris Kiadó.
FNO - A Funkcióképesség, a Fogyatékosság és az Egészség Nemzetközi Osztályozása. [In Hungarian] ICF - International Classification of Functioning, Disability and Health (2009). Fogyatékosságtudományi Tanulmányok XX. Disability Studies. ELTE BGGYK.
Gereben, F. (2004). A gyógypedagógiai pszichológia szerepe a gyógypedagógia tudományos elméletének fejlődésében. Gyógypedagógiai Szemle. 32(2), 84-91. https://www.eltereader.hu/media/2004/06/gyosze_2004_2.pdf
Hámori, E. (2005). Koraszülöttség és az anya-gyerek kapcsolat kezdete. PPKE BTK.
Helle, N., Barkmann, C., Ehrhardt, S., von der Wense, A., Nestoriuc, Y., Bindt, C. (2016). Postpartum anxiety and adjustment disorders in parents of infants with very low birth weight: Cross-sectional results from a controlled multicentre cohort study. Journal of Affective Disorders. 194, 128-134. https://dx.doi.org/10.1016/j.jad.2016.01.016 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jad.2016.01.016
Horti, J., Riskó, Á. (2006). Onkopszichológia a gyakorlatban. Medicina Kiadó.
Kállai, J., Urbán, R., Csabai, M. (2021). Egészségpszichológiai kutatások és az alkalmazott egészségpszichológiai ellátás fejlődése az elmúlt 30 évben Magyarországon. Magyar Pszichológiai Szemle, 76(3-4), 787-801. DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2021.00061
Kálmán, Zs. (2004). Bánatkő, sérült gyermek a családban. Bliss Alapítvány.
Kaptein, A.A. (2022). Novels as data: Health humanities and health psychology. Journal of Health Psychology. 27(7), p1615. DOI: https://doi.org/10.1177/1359105321999107
Lund, E.M., DeJesus, C.R., Carter, M.K.A., Khazem, L.R. (2025). Positionality statements: Intersectional considerations for rehabilitation psychology. Rehabilitation Psychology, 70(1), 110-117. https://doi.org/10.1037/rep0000569 DOI: https://doi.org/10.1037/rep0000569
Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének módszerei. Trefort Kiadó.
Paksi, E. (2010). Az egészségpszichológiai szemlélet megszületése és fő irányelvei. In Gy. Kiss, E. & Polyák, L. (Eds.). Egészségrehabilitációs Füzetek I. A krónikus betegséggel élők orvosi, pszichológiai és társadalmi rehabilitációja. (pp. 12-34). Magyar ILCO Szövetség.
Pataky, I. (2002). Neuropszichológiai rehabilitáció – neuropszichológiai tréning. Családorvosi Fórum, 3(4), 20-22.
Riskó, Á. (2015). Az onkopszichológia első 25 éve az Országos Onkológiai Intézetben: előzmények és események (1988–2013). Magyar Onkológia 59, 241–250.
Szászi-Szrenka, M., Dóczyné Nagy, V. (2021). Logopédiai jelenlét a gyermekrehabilitációban. Logopédia,5,23-31. https://epa.oszk.hu/03000/03039/00005/pdf/EPA03039_logopedia_2021_023-031.pdf
Szegleti, G. (2022). Elfogadni az elfogadhatatlant. In Mészáros, G. & Kovács, P. (Eds.). A rehabilitációs pszichológia szakterületei. (pp. 29-35). Aura Kiadó.
Tiringer, I. (2007). Megküzdés (coping). In Kállai, J., Varga, J., Oláh, A. (Eds.). Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Kiadó.
Toivonen, M., Lehtonen, L., Löyttyniemi, E., Ahlqvist-Björkroth, S.A., Axelin, A. (2020). Close Collaboration with Parents intervention improves family-centered care in different neonatal unit contexts: a pre-post study. Pediatric Research, 88(3), 421-428. https://doi. DOI: https://doi.org/10.1038/s41390-020-0934-2
org/10.1038/s41390-020-0934-2
Törzsök-Connolly, É. (2022). Katarzisz Komplex Művészetterápia alkalmazása a posztnatális anyai stressz csökkentésére a Péterfy Kórház PIC II Osztályán. [In Hungarian] In Mészáros, G. & Kovács, P. (Eds.). A rehabilitációs pszichológia szakterületei. (pp. 92-102). Aura Kiadó.
Urbán, R. (2022). Az egészségpszichológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó.
Urbanics, I., Frey, E., Gacsal, Cs., Schönfeld, E., Verseghi, A., Dénes, Z. (2012). A hosszú ideig tartó kórházi rehabilitáció kihívásai. Rehabilitáció, 22(2-3), 82-83.
Vekerdy-Nagy, Zs. (2019). A gyermekrehabilitáció sajátosságai. Medicina.
Winston, A., Rosenthal, R.N., Roberts, L.W. (2020). A szupportív pszichoterápia tankönye. Oriold és Társai Kiadó.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Dóra Szanati

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.